A schengeni térség

2016.01.31 17:36

 

A történet 1985-ben kezdődött, amikor 5 uniós állam elhatározta, hogy megszünteti az egymás közti 

határellenőrzéseket – ezzel létrejött a schengeni térség. Azon a földrészen, ahol egykor a nemzetek a vérüket ontották területeik védelmében, a határok ma már csak a térképeken léteznek. – nyilatkozta Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos. 

Mindnyájan tudjuk, hogy a schengeni egyezmény pozitív hatással volt az Európai Unióra, hiszen nemcsak a gazdaságnak hajt nagyon nagy hasznot, hanem befolyással van a társadalomra, ezáltal az emberek mindennapjaira is. 

A schengeni térség jelenleg 26 európai országból áll (amelyek közül 22 az EU tagja): Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. Bulgária, Ciprus, az Egyesült Királyság, Horvátország, Írország és Románia ugyan uniós tagállamok, azonban nem tagjai a schengeni térségnek. ( Ennek ellenére az uniós polgároknak joguk van a szabad mozgáshoz, amikor az EU-n belül utaznak, függetlenül attól, hogy az ország Schengen része vagy sem. Egy nem schengeni uniós tagállamba való belépéskor az uniós polgárok csak minimális ellenőrzésen esnek át, azért, hogy úti okmányaik alapján ellenőrizzék személyazonosságukat.)

Korábban már egy kis ízelítőt kaptatok abból, hogy a 2015-ben indult nagymértékű migráció és illegális bevándorlás veszélybe sodorták az egyezmény létét. Bár a térség államai együtt is fellépnek a bűnözés és a terrorizmus ellen, a regionális közös szervezetek már nem bizonyulnak elegendőnek. A schengeni szabályok továbbra is lehetővé teszik a tagállami hatóságok számára, hogy kivételesen és ideiglenesen belső határellenőrzéseket vezessenek be a biztonságot veszélyeztető, komoly fenyegetés vagy a külső határokon tapasztalható, súlyos hiányosságok esetén,  ezzel azonban a schengeni térség egészének működését kockáztatják.  A jelenlegi viszonyokra hivatkozva több európai ország is élt ezzel, súlyos nehézségeket okozva az uniós belső piac számára, sokan úgy gondolják, hogy ezáltal tulajdonképpen megszűnik az egységes piac és a munkaerő szabad áramlása. 

Miután Angela Merkel, Németország kancellárja kijelentette, hogy szeretettel várják a menekülteket, óriási tömeg indult meg az Unió tagállamain keresztül nyugatra. Ezt a hirtelen érkező, nagy áradatot egyik ország ellenőrzési rendszere sem bírta ki, így rengeteg illegális határátkelés történt.

Az első lépést Magyarország tette meg, mikor  Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere egy, a déli határon építendő kerítés ötletével állt elő. A „határőrizeti célú ideiglenes kerítést” 2015. július 13-án kezdték el építeni, először csak a Szerbia melletti szakaszon, ám később Horvátország határán is szükség lett rá.  A drótokból készült fal még mindig áll, ezzel jelezve mindenki számára, hogy az Európai Unió külső határához ért. 

Ám nemcsak a magyarok, hanem Macedónia is ideiglenes határzárat vezetett be, ezzel 2015 novemberében a továbbutazni szándékozó migránsok a görög-macedón határon rekedtek. Kezdetben úgy volt, hogy a szíreket, irakiakat, afgánokat, amennyiben valóban háború sújtotta területről érkeztek és megfelelő papírokkal rendelkeznek, átengedik a nyugat-balkáni útvonal országai. A macedón hatóságok azonban úgy döntöttek, hogy egyetlen migránst, a fenti kritériumoknak megfelelőeket sem engedik tovább, a szűrésüket a görögöktől követelik. A magas szintű egyeztetéseken sem tudott a két állam a kérdésben megegyezni.

A még átjutó menekültek Horvátországon, majd Szlovénián keresztül haladtak/haladnak céljuk felé, amely meglehetősen nehéz, hiszen Szlovénia is kerítést épít, így gyalog nem tud senki átkelni. A két ország közötti megállapodás alapján a migránsok horvát vonatokkal, buszokkal lépik át a határt, majd egyenesen az osztrák határhoz szállítják őket.

Ausztria kevés menekültet fogad be, Németország pedig már túlterhelt, ezért nehéz helyzetben van. Sok politikus gondolja úgy, hogy Merkel bevándorlási politikája nem megfelelő és veszélybe sodorja az összes tagállamot, így többek között Magyarország, Lengyelország és Nagy-Britannia is németellenes álláspontot képvisel. Franciaország pedig az őt ért merényletek miatt máris elrendelte a bevándorlási törvények szigorítását.

De mi az egységes Unió válasza a migrációra és Schengen összeomlására?