Most kezdődik Európa szétmarcangolása?

Míg a görög miniszterelnök teljes blokáddal fenyegetőzik, mert magára hagyva érzi magát, addig Ausztria és Németország a német kritikák miatt kerül feszült viszonyba.  Ahol eddig csak finom viszály volt, most nyílt vita bontakozik ki, az EU országai pedig mind önállóan próbálják kezelni a menekültválságot.  Vajon most kezdődik Európa szétmarcangolása?  A FOCUS Online megmutatta olvasóinak, melyik állam melyikkel került összetűzésbe, és emellett azt is, hogy ez az Uniót milyen mértékben sodorja veszélybe.

1. vita: Ausztria Németország ellen
Ausztria az egyik utolsó, és talán legfontosabb szövetségese volt Németországnak mindaddig, amíg önálló migránspolitikát nem eszelt ki. Először még arról szóltak a hírek, hogy ez az egész nem Angela Merkel ellen irányul, ám februárban Sebastian Kurz, osztrák külügyminiszter megerősítette Bécs álláspontját. Beszédében hangsúlyozta, hogy Európából hiányzik annak az akarata, hogy a menekültáradatot jelentősen csökkentsék. Azt mondta, „azok, akik nyílt határokat biztosítanak, nem okozói a bevándorlásnak, de döntően megnövelik azt”, utalva ezzel Merkel politikájára. Kurz megértést kért mindenkitől Ausztria túlterheltségéért.

2. vita: Görögország Ausztria és a nyugat-balkáni országok ellen
Görögország haragosan tekint Ausztria és a nyugat-balkáni államok önálló akcióira, hiszen így már csak a menekültek egy kis töredéke lépheti át a görög határokat, és folytathatja útját kezdetben Macedónia, majd Ausztria felé.  A görög miniszterelnök, Alexis Tsipras elfogadhatatlannak tartja, hogy országa ennyire túlterhelt, és úgymond „emberi lények táborává válik”.  Ha pedig ez nem lenne éppen elég, Johanna Mikl-Leiter, külügyminiszter felszólította a görögöket, hogy amennyiben határaikat nem tudják megvédeni rendesen, ki kell lépniük a schengeni egyezményből, ugyanis az ország jelenleg nem méltó arra, hogy továbbra is külső határ maradjon.

3. vita: Görögország az Európai Unió ellen
A görög kormány magára maradt a menekültválságban, legalábbis Alexis Tsipras, miniszterelnök így érzi. A görög-macedón határon annyi bevándorló halmozódott fel, hogy onnan az ország más részeibe kell elosztani őket, különben a helyzet tovább fokozódna. A növekvő nyomásra az államfő így reagált: „Az ország nem fog hozzájárulni több egyezményhez, ha a terheket és a felelősséget nem megfelelően osztják meg.”. Hogy ezzel pontosan mire célzott, nem mindenki számára egyértelmű.

4. vita: Magyarország Németország és az Unió ellen
A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor az egyik legnagyobb kritikusa a Merkel féle intézkedéseknek. Mindegy, hogy miben kell dönteni, ő mindig ellentmond másoknak. Mikor a német kancellár szabad határokat hirdetett, Orbán kerítést építtetett. Most, hogy a kvótát kell elfogadni, a miniszterelnök nem egyezik bele, hanem népszavazást hirdet országában. Az már szinte biztos, hogy a legtöbb magyar a kvóta ellen lesz.

Mit is jelent ez valójában Európa számára? Ausztria intézkedésével további viszályokat idéz elő, míg Görögországra egyre nagyobb nyomást helyez. Az athéni kormány ennek okán az Európai Unióval való együttműködés megtagadásával fenyeget. Ha ez már nem csak heves vitákat szül, hanem nyílt bűnössé nyilvánításokat is, akkor még nehezebb lesz egy egységes magoldást találni a menekültválságra.